Te is kaptál valamilyen diagnózist és gyógyszert is, esetleg a kezedbe nyomtak egy gyakorlatsort, de nincs javulás? Ennek az oka az lehet, hogy nem a probléma gyökerét keresték és találták meg a korábbi próbálkozások során. Csak tüneti kezelést kaptál, vagy ha tudták és próbálták – pl a kézhez kapott gyakorlatsorral – az okot kezelni, egyoldalú volt a terápia.
Merre tovább?
Bármilyen problémád is legyen érdemes azt mindig több oldalról megközelíteni. Az egyetemi tanulmányaim alatt nem egyszer elhangzott, hogy TEAM-ben kell gondolkodni és dolgozni.
A gyakorlatban viszont sokszor sajnos elmarad a csapatmunka. Elkezdődik a betegek számára végeláthatatlan és frusztráló egyik szakembertől másikig járás. Ezzel nem csak mindenki energiája, ideje és pénze vész kárba. A probléma okát sem sikerül idejében fülön csípni és várhatóan hosszabb lesz a felépülés ideje.
Használd ezeket az egyszerű lépéseket:
Az állkapocs problémáinak és fájdalmának hátterében több tényező állhat.
- anatómia
- traumák – testi és lelki traumák egyaránt
- testtartás és testhasználat, parafunkciók
Anatómiai eltérést okozhatnak fejlődési változatok/rendelleneségek. Fogászati problémák, nem megfelelő harapás, rövid nyelvfék. Hormonális változás (a serdülőkor, menopausa idején, várandósság alatt). Illetve a csontokat, lágyrészeket érintő megbetegedések (pl. reumás megbetegedések, Ehlers–Danlos-szindróma, gerincferdülés).
A lelki traumák, a stressz okán pont úgy érzi magát az ember, mint a képen szereplő alak – mázsás súly nehezedik a vállaira, mellkasára. Hányszor hallottuk és éreztük, hogy „szorítsd össze a fogadat„, „ki ne nyisd a szádat!” Ezeket van, hogy nem csak átvitt értelemben, de szó szerint is csináljuk és mindennapossá válnak. Az összeszorított fogak megterhelik az állkapocsízületet, koptatják a fogakat. A vállakon viselt mázsás súlyok pedig akaratlanul is görnyedt tartást eredményeznek.
Sokan számolnak be arról, hogy az állkapocsfájdalmunk akkor kezdődött, amikor elvesztették egy családtagjukat, vagy hozzájuk közel álló embert. A családi problémákkal egy időben jelentek meg a tünetek, vagy mindezek rontottak rajta, esetleg újra fellángoltak.
Tudjuk, hogy a fejet, állkapcsot, nyakat, mellkast ért sérülések beleszólnak az állkapocs anatómiájába, működésébe. Hosszan tartó fogászati kezeléskor gyakran nem a legkényelmesebb pozícióban van nyitva a száj (pl bölcsességfog eltávolítás). Kevesebbszer merül fel – laikusként és szakemberként egyaránt – hogy a fejtől távolabbi testrészek traumája okoz állkapocs problémákat. A koponyánk a gerincünk tetején „csücsül” így bármi, ami lent történik fentebb is érezteti a hatását.
A testtartás van, hogy pillanatnyi – így nem alkalmas arra, hogy ezt vegyük alapul. A nap végére más, mint a nap elején, illetve egy-egy tevékenység után. Egy jól működő, rugalmas test képes adaptálódni és a használatnak, terhelésnek megfelelően alkalmazkodni. A testhasználat már tágabb fogalom, inkább enged következtetéseket levonni. A testtartás és használat lehet tanult minta
„az apámnak is ilyen pontyháta volt” , „nálunk a családban mindenkinek fáj a dereka”.
Mikor ilyen mondatok hangzanak el, mindig jusson eszedbe, hogy utánzással tanulunk. Ha a szülő, vagy az edzőbácsi/néni megmutatja hogyan fuss, ugorj, dobj és egy rossz mintát tanulsz meg, jó eséllyel lesznek hozzájuk hasonló problémáid. Egy berögzött mintát kijavítani mindig nehezebb, mint újat megtanulni, de nem reménytelen a helyzet!
„Oké, már tudok mindent a hátteréről, DE hogyan tudom megszüntetni a panaszaimat?”
Nagyon fontos, hogy tudatosítsd magadban és elhagyd azokat a rossz szokásokat, amelyek elindítják, vagy fenntartják a problémáidat!
Ilyen az állkapocs tologatása, fogak szorítása, éjszakai csikorgatás, a körömrágás, ceruzarágás. Oda kell figyelned, hogy a fejedet ne támaszd a kezeddel asztalnál ülés közben. Ne feledkezzünk meg a nyelvlökéses nyelésről sem.
Visszautalnék az első bekezdésre, ahol a kézhez kapott gyakorlatsort említettem. Szuper dolog és nagy segítség, de önmagában kevés, sőt adott esetben erősítheti a fájdalmaidat. Az izmoknak elég rugalmasnak és hidratáltnak kell lenni ahhoz, hogy megfelelően tudjon a hosszuk változni. Ha rugalmasság hiányában próbálsz egy mozdulatot végrehajtani korlátozottan fog menni, vagy szinte kivitelezhetetlen lesz, pl. ha szájzárat kapsz.
Szóval nem elég csak tornagyakorlatokat végezned, masszázzsal- rehidratálással is ki kell egészítened. A sikeres terápia érdekében ugyanakkor nem elég csak masszírozni, aktívan mozgatni is kell az ízületet. Elvégre a testünket mozgásra találták ki.
Egyszerű gyakorlat:
Miután végeztél az olvasással állj fel. A lábakat tett csípőszéles terpeszbe, hogy stabilabb legyél. A karjaidat lazán tartsd magad mellett. A nyelvedet simítsd a szájpadlásodra. Az orrodon fújd ki a levegőt és közben lazítsd el az arcodat, állkapcsodat és vállaidat! Pár lélegzetvételig tartsd a helyzetet, orron be és orron ki járjon a levegő, lassan, mélyre szívd be, ne a mellkas tetejébe!
Figyeld meg hogyan érzed magadat ezután, biztos vagyok benne, hogy jól esett ez a mini relaxáció.
Fotó: Andrea Piacquadio
