Szóval állkapocsízület…. a képet megnézve elég szembetűnő, hogy viszonylag kicsi ízületről beszélünk. A méretéhez képest mégis igen nagy erőknek kell ellenállni. Ráadásul egész nap dolgozik, gyakran még éjszaka sem pihenhet.
Mozgását és funkcióját az ízület szalagjainak, a rágóizmoknak, a nyelvcsont alatti, feletti izmoknak, és a nyakizmainak állapota, működése befolyásolja.
Képzelj el egy sátrat. A sátorrudak csak a vázat adják. A sátor alakját és a környezetnek való ellenállását – stabilitását és rugalmasságát- az arra feszülő ponyva, illetve a sátorrudat és ponyvát feszítő zsinórok adják. A zsinórokhoz hasonló módon működnek az izmok. Egyes izmok a koponyát és állkapcsot kötik össze, van olyan, amelyik az állkapcsot a mellkassal, vagy a fejet a nyakkal/vállakkal.
Két legnagyobb rágóizmunk a masseter és a temporalis. Ezeket szoktuk elkezdeni ösztönösen is masszírozni, állkapocs, vagy fejfájás okán.
Ugyanennyire fontos, de kisebb izmok a pterygoideus lateralis és medialis (a képen externusként és internusként vannak jelölve). Őket nehezebb elérni, a szájba kell benyúlni, hogy hozzájuk férjünk. Ha kattogást tapasztalsz ezzel biztosan lesz dolgunk, hiszen közvetlenül az ízületben lévő porchoz kapcsolódik.
A nyelv alatti és feletti izmok segítenek a száj nyitásában és pozícionálják a nyelvcsontodat. Ott van maga a nyelv is, amiről az előző bejegyzésben olvashatsz. Nem csak evés és beszéd közben, de a nyelés során is kulcsszerepet játszik. Naponta nagyjából 2000-szer nyelünk, ezt azért nem kis ismétlésszám. Gondolj csak bele mennyire fárasztó lenne naponta ennyiszer leuggolni. Nagyon nem mindegy hogyan végeznéd el azokat a guggolásokat!
Az állkapocsízületünk napközben minden alkalommal, amikor rágunk, vagy nyelünk dolgozik, ráadásul a gravitáció is húzná lefelé.
A derékfájás után az állkapocsízületi problémák érintik a legtöbb embert. Azok vannak kevesebben, akiknek nincs szüksége az állkapcsukkal való kisebb-nagyobb mértékű munkára.
Sokan összeszorítják a fogukat edzés közben, vagy ha valamire nagyon koncentrálnak és ott vannak az éjszakai fogcsikorgatók is.
Egyértelmű, hogy akiknek az állkapcsa akár trauma, akár tervezett műtét kapcsán sérült minden esetben odafigyelést igényelnek. Ide sorolhatjuk azokat az eseteket is, amikor a száj egy fogászati beavatkozás miatt hosszabb időn át nyitva van.
Sokunknak-beleértve engem is, nem fiziológiás a harapásunk, akkor sem, ha nem érte az állkapcsunkat valamilyen trauma. Változást okozhat a fej kényszertartása, vagy egy rosszul becsiszolt szemüveg, amik talaján könnyen alakul ki akut, vagy krónikus fájdalom.
Összefüggést találtak a gerincferdülés és állkapocsízület diszfunkciói, illetve a fogak rendellenes állása között.
A hallójárat és a pterygoideus laterális szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Könnyen előfordulat, hogy a fülcsengésed, zúgásod sokat kutatott megoldása az lesz, ha a fent említett izom görcse oldódik így a zúgás elcsendesedik, vagy megszűnik.
Ne felejtkezzünk el a stresszről és arról, hogy a testünk egy egységként gondol magára és így is működik – a benne létrejövő változások oda-vissza hatnak egymásra. Ha az állkapcsod nem oké, az előbb-utóbb máshol is megbosszulja magát. Lehet, hogy egy régóta fennálló problémádat – amivel már mindenhol jártál és mindent is kipróbáltál – pont az állkapocsízületi kezelés fogja megoldani.
