Mi az a GNATOLÓGIA?
A fogászat egyik legújabb és legdinamikusabban fejlődő területe. Az állkapocsízület (TMI – temporomandibuláris ízület) elhelyezkedésével, mozgásával, problémáival és azok kezelésével foglalkozik. Vizsgálja továbbá a fogsorzáródást is.
Gnatológiai szakrendelés két helyen található, a Semmelweis Egyetemen https://semmelweis.hu/fogpotlastan/kutatas/munkacsoportok/allkapocsizuleti-munkacsoport/
és a Debreceni Egyetem Klinikai központjában https://klinikaikozpont.unideb.hu/clinic_finder/clinic/2233283.
Állkapocsízülettel foglalkozó gyógytornászokat és logopédusokat az ország majd minden részén találsz, de a szakrendeléseken biztosan tudnak neked ajánlani valakit.
Az állkapocsízület
Az állkapocsízület az állkapocs és a koponya közötti ízület. A hallójárat előtt helyezkedik el. Testünk egyik legösszetettebb, legérzékenyebb ízülete. Egyszerre végez forgó és csúszó mozgást. Egyaránt fontos szerepet játszik a rágásban, beszédben és légzésben.
A fogazat, a rágóizmok, a szalagok és az ízület kényes egyensúlyban vannak. Ehhez indirekt módon hozzátartozik még a csontozat többi része is – a testtartás is okozhat gnatológiai problémákat.
Gnatológiai tünetek
A gnatológiai tünetek oka
A háttér sokféle lehet. Anatómiai, a fogak kopása (bruxizmus), TMI-t ért ütés (trauma), esetleg pontatlanul elkészített fogpótlás vagy tömés. Az egyoldalú terhelés, aszimmetrikus munkavégzés, ülőmunka, görnyedt tartás miatt az állkapocsízület károsodhat egy idő után. Ezért a gnatológusoknak a többi határterület képviselőivel is együtt kell működnie (pl. gyógytornászok, logopédusok, masszőrök).
Sok esetben a fogpótlások okozzák az egyensúly felborulását. Nagyon fontos, hogy a fogpótlások elkészülése előtt alapos gnatológia vizsgálatot végezzenek. A vizsgálat beméri az állkapocs egyéni helyzetét és mozgásait, így a fogpótlással tökéletes illeszkedés érhető el.
Vizsgálati módszerek és kezelések
A gnatológiai problémák kialakulása és a kezelés megkezdése között sokszor hónapok, évek telnek el. Emiatt sajnos a problémák kezelése is hosszabb időt vesz igénybe, bár egyénenként változik.
Szükséges lehet valamilyen képalkotó eljárásra, röntgen, vagy 3DCT vizsgálat. Hogy adott orvos melyiket kéri, vagy kéri-e egyáltalán egyéni elbírálás alá esik.
A mozgás és manuális vizsgálat közben az fogorvos képet kap az ízület és azt körülvevő képletek viszonyairól. Van-e, illetve milyen irányú az eltérés a mozgásmintában? Megtapintja a TMI-t körülvevő izmokat, lágyrészeket és magát az ízületet is.
A kezelés fő célja a TMI-t a lehető legoptimálisabb pozícióba hozni.
Ennek egyik lépése az úgynevezett gnatológiai bemérés, ami fájdalommentes, de lehet kellemetlen.
Történhet a klasszikus nyílhegyrajzoló készülékkel, arcívvel, pozíciós harapásokkal, vagy modern, ARCUSdigma nevű készülékkel.
A készülék háromdimenziós, ultrahangos méréseket készít. A páciens alsó állkapcsának a koponyához viszonyított mozgásait méri. Minden olyan beállítási értéket kiszámít a fogtechnikusok számára, melyek segítségével megtervezhetők az egyedi, funkcionális fogpótlások, sínek.
Ezután következik a személyre szabott terápia. Bár nem kritérium, de előfordul, hogy újból létre kell hozni a megfelelő fogsorzáródást, például fogszabályozással.
Szükség lehet személyre szabott éjszakai sín készítésére és kiegészítő kezelésre is (gyógytorna, manuálterápia, logopédia). Nagyon ritka, előrehaladott esetekben műtétre is sor kerülhet.
Sínterápia
A rágóizmok és az állkapocsízület fájdalmának és diszfunkciójának enyhítését szolgálják.
A fogakra helyezett kivehető akrilát készülék célja a harapási viszonyok megváltoztatása. Az akrilát puhább a fogzománcnál, ezzel csökkenti a fogak kopásának esélyét. Eloszlatja a rágóerőt, megelőzi a fogszorítást és a fogak kilazulását. Csillapítja a fogszorítás miatt kialakult fülfájdalmat, fogfájást, halánték területen jelentkező fejfájás egyes típusait
A stabilizációs (harapásemelő) készülékek a teljes alsó vagy felső fogívre ki vannak terjesztve. Ideális esetben csak alvás közben vannak a szájban. Napközben a páciens figyelmét a rossz szokásokra irányítva ezek hatását csökkentjük (= viselkedésterápia).
Gyulladás az ízületben
Ha az akut elváltozás krónikussá válik, gyulladás alakulhat ki az ízületben. Az állkapocsízületi gyulladás tünetei pl. az állkapocs területén jelentkező fájdalom, ropogó hangok az ízület mozgatásakor, a mozgás korlátozottsága, esetleg duzzanat az érintett területen. Sok esetben aludni sem hagyja az embert a fájdalom, többször erre ébred éjszaka.
Az ízületi és környező lágyrészek gyulladása kialakulhat többek között:
Az állkapocsízületi gyulladás kezelése a tünetek súlyosságától és az okoktól függően változhat. A lehetséges kezelési módszerek :
Az állkapocs ízületi gyulladás kezeléséhez orvosi és fogászati szakemberek együttműködése szükséges a legjobb eredmény elérése érdekében.
Fizioterápia
A terápia kulcs eleme a gyógytorna. Minden eddig felsorolt technika passzív volt, a páciens tulajdonképpen elszenvedte őket. A torna segítségével aktív résztvevővé válik az ember és ezzel tehet a legtöbbet a gyógyulásért.
Akut és krónikus esetben egyaránt óriási segítség a manuálterápia és gyógytorna. A manuálterápia során a lágyrészeket vesszük kezelésbe. Ők hozzák létre és tartják fent az ízületre ható húzó és nyomóerőket. Van, hogy kézzel kell segíteni az ízületi fej mozgását, vagy húzást-nyomást alkalmaznunk az ízületben. Általában akkor szükségesek, ha az ízületben lévő porc helyzete megváltozik, vagy kopott az ízület.
Erre figyelj:
Ha a gantológiai tünet listából egy, vagy több jellemző rád, ne halaszd tovább a probléma megoldását!
Ha csupán kattogást tapasztalsz és más tüneted nincs, a biztonság kedvéért nem árt szakembert keresni. Előfordulhat, hogy a sekélyebb az ízületi árkod, ilyenkor nincs teendő. Viszont ha fájdalom, mozgáskorlátozottság van és ezekhez társul a kattogás, mindenképpen keress minket!
