A rágás, beszéd, nyelés, légzés során a szájpadlás, nyelv és szájfenék működése és helyzete ugyanolyan fontos az állkapocsízület funkciója és helyzete szempontjából, mint a rágóizmok és a fejet nyakkal, háttal, mellkassal összekötő izmok.

A nyelv hanyagolt és elfelejtett izmunk pedig tulajdonképpen ő és az alatta lévő lágyrészek adják a szájfenekedet. Optimális esetben a szájpadlásodon tartod. Ezzel is segíted a lágy és keményszájpad támasztását, hogy szélesebb légutakat biztosíts magadnak.

Az újszülöttek nyelvét nem véletlenül ellenőrzik. Ha le van tapadva nem fog tudni vákuumot képezni – megfelelően enni, az arccsontjai és fogai sem tudnak megfelelően fejlődni. Szűkebbek lesznek az arc-, orrüregek és a szájpadlás, megnyúlt, hosszú az arc, emiatt torlódnak a fogak.

A nyelvet nyelvfék köti az alatta lévő lágyrészekhez. Ha ez letapad/rövid akadályozni fog a hangképzésben, evés közben és légzés során is.

Ha a nyelv megszokott helyzete a szájpadlásra simítva van, akkor szélesebbre nőnek az arc és orr üregei. Szélesebbek lesznek az állkapcsok és a fogak íve, kisebb eséllyel alakul ki torlódás. Könnyebben tudja a nyelv evés közben a szájban lévő táplálékot forgatni.

Letapadt nyelv esetében keress szakembert! Ilyenkor minimalinvazív módon szikével, vagy lézerrel szabadítják fel a letapadást. Szükség lehet logopédus segítségére a műtét után. Kevésbé súlyos esetekben konzervatívan is kezelhető.

Van, hogy gyerekkorban nem fedezik fel, hogy túl rövid a nyelvfék. Ne aggódj, nem vagy elkésve 18 éves kor után sem a nyelv/ajakfék korrekciójával. Sokszor nem csak enni, lélegezni és beszélni lesz egyszerűbb, de segít egy korábban meghatározhatatlan, kellemetlen általános feszülés érzéstől is megszabadítani.

Ha eddig nem a szájpadlásodra simítva tartottad a nyelvedet, törekedj arra, hogy mostantól ez legyen a megszokott!

SzerzőSzilágyi Emília